2002IS/KissM56/FazekasF - Wo fand die Schlacht am Fluss Bolia statt?
- Részletek
- Írta: Provincia
- Kategória: Iordanes-Studium
Authoren: Kiss, Magdolna – Fazekas, Ferenc
In gedruckter Form veröffentlicht: Wo fand die Schlacht am Fluss Bolia statt? Specimina Nova. A Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Történeti Tanszékének Évkönyve. Pécs, 2000(2002). 243–250.
„Quorum exitio Suavorum reges Hunimundus et Halaricus vereti; in Gothos arma moverunt freti auxilio Sarmatarum, qui cum Beuca et Babai regibus suis auxiliarii ei advenissent, ipsasque Scirorum reliquias quasi ad ultionem suam acrius pugnaturos accersientes cum Edica et Hunuulfo eorum primatibus habuerunt simul secum tam Gepidas quam ex gente Rugorum non parva solacia, ceterisque hinc inde collectis ingentem multitudinem adgregantes ad amnem Bolia in Pannoniis castra metati sunt. Gothi tunc Valamero defuncto ad fratrem eius Thiudimer confugerunt. qui quamvis dudum cum fratribus regnans, tamen auctioris potestatis insignia sumens; Vidimer fratre iuniore accito et cum ipso curas belli partitus, coactus ad arma prosilivit; consertoque proelio superior pars invenitur Gothorum, adeo ut campus inimicorum corruentium cruore madefactus ut rubrum pelagus appareret armaque et cadavera in modum collium tumulata campum plus per decem milibus oppleverunt. quod Gothi cernentes, ineffabili exultatione laetantur, eo quod et regis sui Valameris sanguinem et suam iniuriam cum maxima inimicorum strage ulciscerentur. de vero innumeranda variaque multitudine hostium qui valuit evadere, perquaquam effugati vix ad sua inglorii pervenerunt.“
1994T/KissM56 - Zum Problem der barbarischen Ansiedlungen in Pannonien
- Részletek
- Írta: Provincia
- Kategória: Ókori / középkori tanulmányok
Author: Kiss, Magdolna
In gedruckter Form veröffentlicht: Zum Problem der barbarischen Ansiedlungen in Pannonien. Specimina Nova. A Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Történeti Tanszékének Évkönyve. Pécs, 1993(1994). 185–200.
Die Ansiedlung auswärtiger Völker im römischen Reich erscheint immer als wichtiger Teil der römischen Außenpolitik während der Kaiserzeit. Die Ziele der Ansiedlungspolitik waren vielfältig. Die Kaiser versuchten damit die Gefahr entlang der Grenze zu vermindern und konnten gleichzeitig in den Barbaren für die zerstörten Felder Soldaten oder billige Arbeitskräfte gewinnen. Die Forschung hat sich seit langer Zeit bemüht, die in den schriftlichen Quellen erwähnten barbarischen Umsiedlungen auch mit archäologischen Funden beweisen zu können und über die Position und die Rolle der Neusiedler auf dem Boden des Reiches zu diskutieren.[1]
1998IS/KissM56 - Zur Bedeutung des Begriffes foederati bei Jordanes
- Részletek
- Írta: Provincia
- Kategória: Iordanes-Studium
Author: Kiss, Magdolna
In gedruckter Form veröffentlicht: Kiss M.: Zur Bedeutung des Begriffes Foederati bei Jordanes. Specimina Nova XII. 1996 (1998). 215–221.
Die Aufnahme der Goten ins Römische Reich um 376 und ihre Folgen wurden schon mehrfach diskutiert. In dieser Beziehung beschäftigen sich die Forscher meistens mit drei zusammenhängenden Fragen; ob nämlich die Ansiedlungsverträge von 380 und 382 zwischen den Römern und den Goten epochemachend waren, mit welchem Rechtszustand die Goten auf römischen Boden angenommen wurden, und wie weitgehend ihre Unabhängigkeit war. Der Terminus foederati bei Jordanes, als er über den Vertrag von 382 spricht, nimmt innerhalb dieses Themenkreises eine Schlüsselposition ein.[1]
Seuso-kincs naptár 2020-ra
- Részletek
- Írta: Provincia
- Kategória: Falinaptár
A 2020-as évi falinaptárunk témája a Seuso-kincs. A kétoldalas falinaptár regisztráció után teljes egészében letölthető (28 nagyméretű Jpg-file, zip-dokumentummal tömörítve); az alábbi feltételekkel:
Copyright: Kiss Magdolna, GeniaNet Bt. 2020. A kiadvány változtatás nélkül, saját célra, egy példányban nyomtatható. Kereskedelmi (üzleti) célú felhasználása nem engedélyezett, azaz árusítása tilos. Ugyancsak kifejezetten tilos a szöveges tartalomnak / képeknek bármely más honlapra való feltöltése, vagy számítógépi hálózatba való bármely célra történő betöltése. Részleteket lásd még az Impresszumnál!
2013T/KissM56 - Pélmonostor (Beli Manastir) a 17-18. század végéig a Bellyei uradalomban
- Részletek
- Írta: Provincia
- Kategória: Újkori tanulmányok
|
Szerző: Kiss Magdolna
Pélmonostor (Beli Manastir) a 17-18. század végéig a Bellyei uradalomban[1]
A község fekvése Pélmonostor, a mai nevén: Beli Manastir Baranya megye az egykori Jugoszláviához tartozó részén a Duna-Dráva szögén a Báni hegység észak-nyugati lejtőjénél fekszik. Ez a hegység a római időben a hagyomány szerint „Mons aureus” néven volt ismert jóminőségű bora miatt.[2] Fejlődése és alakja révén Baranya megye egyik érdekes mikromorfológiai körzete. Területén vertikálisan és horizontálisan is változatos geológiai jelenségek zajlottak le, amelynek eredményeképpen megtalálható a hegységen a tiszta, az agyagos és a homokos lösz, illetve a bazalt és az andezit. Uralkodó kőzetei a homokkövek, valamint az előbb említett bazalt és andezit, de a mészkő, amely a hegység egyes részein eléri a 200-500 méteres vastagságot, szintén jelentős. A miocén kori bazalt, andezit fontos szerepet játszott a hegység kőzettani összetételében és geomorfológiájának kialakításában. Regisztráljon a tovább olvasáshoz... 1 Kiss Mária Magdolna: A népvándorlás - Előszó
„Az egyiket ez, a másikat amaz ok csalta máshová otthonából: Seneca: Helvia vigasztalása
A NÉPVÁNDORLÁS ÉS A NAGYBIRODALMI POLITIKA
ElőszóKorunk aktuális problémája az Európai Unió minden országára – különböző mértékben – nehezedő új kihívás: a modern népvándorlásnak nevezett népmozgás. Ez a közel-keleti háborús övezetekből és az afrikai országokból kiinduló népáradat, melynek legnagyobb hulláma még ezután várható, hasonló kérdések elé állítja az ugyancsak válságot megélő Európát, mint annak idején a hanyatló Római Birodalmat. Ezért adjuk közre, (registrálas után) szabadon elérhetően Kiss Magdolna évtizedes kutatásai során megszületett könyvének körülbelül két fejezetét. Remélhetőleg a szakmabelieken kívül másnak is az érdeklődésére számíthat a téma, és mindenki haszonnal forgatja, bár a történelmi összehasonlítások mindig sántítanak és „a történelem nem ismétli meg mindig önmagát. Néha csak kiabál: 'Miért nem figyelsz rám'?” (John W. Campbell Jr) Kiss Magdolna ugyanis azt is kutatja Gót vezéregyéniségek a késő Római Birodalomban c. könyvében, vajon hogyan sikerült az ókor egyik nagy civilizációjának, a mai Európa nagy részét, köztük a Kárpát-medencét, továbbá Afrika északi szeletét magába foglaló „világbirodalomnak” a népvándorlás hullámaival megküzdenie, milyen jogi-politikai eszközökkel tudta az idegeneket betagozni a római tartományokba, és ezáltal még legalább 200 évvel meghosszabbítani a Római Birodalom élettartamát. 2015. szeptember 26.
Utere felix vivas! (Használd szerencsével!) GeniaNet Kiadó
A könyv kedvezményesen megvásárolható! (1000,-Ft. + postaköltség) a GeniaNet Kiadónál. A megrendeléshez Új könyv a polcon | Kiss Mária Magdolna: Együtt a Duna-Dráva közén
Új könyv a polcon: KISS MÁRIA MAGDOLNAEGYÜTT A DUNA-DRÁVA KÖZÉNA Duna-Dráva köz jobbágyságának élete a terület nagybirtokain a XVIII. századtól a XIX. század elejéig
A tartalomjegyzékhez!***** Miért egy digitális kiadvány, ha books.google.com van? És miért Joomla CMS alapján?
Bár a Google könyvek leltára több millió kötetet tesz ki (a cél 2015-ig 15 millió volt), ám a magyar alkotások általában csak cím adatokat tartalmazak. A Google azokat a műveket, amelyek védelmi ideje lejárt, "közkincsek"-nek nevez.[1] Szerzői jog mentesek, így kereshető a teljes szövegük és letölthetőek (PDF formátumban), de az európai felhasználók számára csak azok a könyvek, melyek 1865 előtt jelentek meg. Csupán az Egyesült Államokban van az, hogy az 1923 előtt kiadott könyvek, nyilvánosak.[2] |