1. ábra Beállt, fagyökerekkel védett meder. (Forrás: Bognár, 1989)
2. ábra
Beállt, fagyökerekkel védett meder a szentendrei Bükkös-patak kertvárosi szakaszok. (Fotó: Dukay Igor)
3. ábra
Medervédelem partfalba ágyazott élő, kihajtásra, legyökerezésre képes fűztuskókkal. A tönkrement gabion-partvédelem helyére építették. (Toe folyó rehabilitációja, UK)
5. ábra A rönkterelők működési elve. Az egyensúlyi meder kialakításának és a változatosabb kisvízi meder kialakításának egyszerű, olcsó eszköze. (Forrás: Bognár, 1989)6. ábra Az árapasztó vápa elvi rajza, melyen látható, hogy a kanyargós patakmedret nem szünteti meg, hanem egy vápát alakít ki a nagyvízi hozam egyenes elvezetésére. Az Éger-patak „kiegyenesítése” így oldható meg legolcsóbban és legtermészet-barátabb módon. (Forrás: Bognár, 1989)
7. ábra Lefolyáslassító rönkmű. Püspökszilágy, Arany-patak. A patak kisvízi hozama a rönkmű alatt folyamatosan át tud folyni, míg annál nagyobb hozamok esetén a víz feltorlódik felvízi irányba, majd a hozam csökkenésekor magától leürül a „betározott” víz. Az Éger-patak felső szakaszán és mellékvizein kiváló megoldás lenne a lefolyáslassítására, a belterületi vízkárok megelőzése céljából. (Fotó: Dukay Igor)
9-10. ábra Kattintson a térképen a piros ikonokra! (É-D a haladási irány) 9. ábra Ezen a patakszakaszon sem a természetes mederanyag és a vegetáció okoz kiöntést, hanem az egész szakaszon kicsi meder, és az azt szűkítő bejáró áteresze. (Fotó: Kiss Magdolna) 10. ábra Az Éger-patak lényegesen nagyobb szelvényű szakasza. Felesleges hozzányúlni. A külső íven, a rézsű alsó részén lévő „padkán” fák ültetésével az erózió elleni védelem megoldható, bár jelenleg sem látható a partrongálódásnak nyoma. (Fotó: Kiss Magdolna)
11. ábra Kattintson a térképen a piros ikonra! Kis szelvény, betonlapokkal és gabionkasokkal burkolt szakasszal. Ha ez a szelvényméret elegendő, akkor a nagyobb szelvényű szakaszokat miért burkolják és egyenesítik ki? Ezeken a szakaszokon szándékosan szűk szelvényt hoztak létre, éppen azért, hogy burkolhassák, ill. azért burkolják, hogy szűk szelvényt hozhassanak létre. Ahol van elég hely, szükségtelen a mederhez nyúlni. Legfeljebb lokálisan, természetszerű eszközökkel lenne megfelelő. A kiegyenesítéssel és burkolással begyorsított víz nagyobb romboló erőt fejt ki, ezért ott is burkolni kell, ahol addig nem kellett. A cél tulajdonképpen a mederépítés, nem az árvízvédelem. A képen látható az is, hogy a gabionkas egyrészt helypazarló, másfelől fennakad rá az uszadék. Harmadrészt ennyi helyen valószínűleg egy földből álló, fásítható töltés is kialakítható lett volna. (Fotó: Kiss Magdolna)
12-13. ábra Kattintson a térképen a piros ikonokra! (É-D a haladási irány) 12. ábra Mesterséges és természetes partvédelem egymás mellett a pécsi Éger-patakon. települési patakszakaszok esetében gyakran a „telekhatárok” (kerítések) sincsenek jó helyen és gyakori a betöltés. (Fotó: Kiss Magdolna) 13. ábra Külső ív támfalas védelme. Néhány fával természetesebb és tartósabb lenne … (Fotó: Kiss Magdolna)
