Tanulmány (Studies)

 

Szerző: Kiss Magdolna

 

Pélmonostor (Beli Manastir) a 17-18. század végéig a Bellyei uradalomban[1]

 

A község fekvése

Pélmonostor, a mai nevén: Beli Manastir Baranya megye az egykori Jugoszláviához tartozó részén a Duna-Dráva szögén a Báni hegység észak-nyugati lejtőjénél fekszik. Ez a hegység a római időben a hagyomány szerint „Mons aureus” néven volt ismert jóminőségű bora miatt.[2] Fejlődése és alakja révén Baranya megye egyik érdekes mikromorfológiai körzete. Területén vertikálisan és horizontálisan is változatos geológiai jelenségek zajlottak le, amelynek eredményeképpen megtalálható a hegységen a tiszta, az agyagos és a homokos lösz, illetve a bazalt és az andezit. Uralkodó kőzetei a homokkövek, valamint az előbb említett bazalt és andezit, de a mészkő, amely a hegység egyes részein eléri a 200-500 méteres vastagságot, szintén jelentős. A miocén kori bazalt, andezit fontos szerepet játszott a hegység kőzettani összetételében és geomorfológiájának kialakításában.

tovább2013T/KissM56 - Pélmonostor (Beli Manastir) a 17-18. század végéig a Bellyei uradalomban

Információ | Info

Rólunk | About us

Méta

We use cookies on our website. Some of them are essential for the operation of the site, while others help us to improve this site and the user experience (tracking cookies). You can decide for yourself whether you want to allow cookies or not. Please note that if you reject them, you may not be able to use all the functionalities of the site.