Előszó az Olvasóhoz (Kiss Mária Magdolna) V

I. Az uradalmak fekvése

I. a) A táj természeti adottságai 3

I. b) Az uradalmak természetátalakító tevékenysége: árvízvédelem, utak, hidak építése 6

II. Az uradalmak kialakulása 11

III. A jobbágyok számának és nemzetiségi összetételének változása a bellyei és a dárdai uradalomban a XVIII. századtól a XIX. századig 17

IV. A Duna-Dráva közi jobbágyok élete a Mária Terézia féle úrbérrendezés előtt

IV. a) A jobbágyok földbirtoklási és művelési rendszere az úrbérrendezés előtt 33

IV. b) A jobbágyok gazdálkodása az úrbérrendezésig, az állattartás jellemzői 37

IV. b) A jobbágyok gazdálkodása az úrbérrendezésig, a földművelés és egyéb gazdasági ágazatok 53

IV. c) A jobbágyok szolgáltatása az úrbérrendezés előtt 64

V. Az úrbérrendezés a bellyei és a dárdai uradalomban 71

VI. A földesúri majorság kiépítése a bellyei és a dárdai uradalomban 85

VII. A bellyei és a dárdai uradalom jobbágyainak gazdálkodása a földesúri majorság kiterjesztésekor 95

VIII. A falvak képe, a lakosság rétegződése, életmódja 105

IX. Mellékletek

  1. 1. A bellyei uradalom népesedéstörténeti adatai a XVI. század végétől a XIX. század közepéig 127

  2. A dárdai uradalom népesedéstörténeti adatai a XVI. század végétől a XIX. század közepéig 135

  3. A Duna-Dráva köz etnikai viszonyai 1711/1713-ban 143

  4. A Duna-Dráva köz etnikai viszonyai 1752-ben 145

  5. A Duna-Dráva köz etnikai viszonyai a XIX. század első felében 147

  6. A bellyei és a dárdai uradalom területén használt mértékegységek és pénztípusok a XVIII. század elejétől a XIX. század közepéig 149

X. Források és Irodalom 153