IV.a) A Duna-Dráva közi jobbágyok élete a Mária Terézia féle országos úrbérrendezés előtt
- Részletek
- Írta: Provincia
- Kategória: Kiss Mária Magdolna: Együtt a Duna-Dráva közén
- Találatok: 2960
IV. a) A jobbágyok földbirtoklási és művelési rendszere az úrbérrendezés előtt
Az 1720-as országos összeírás megjegyzés rovatában a következőt olvashatjuk a bellyei uradalomhoz tartozó kiskőszegi jobbágyok földművelési módszeréről: „Ezt a területet két évvel ezelőtt a fentnevezett szerencsétlen rác jövevények foglalták el, elég nagy területük van, de nincs elég munkaerejük a megműveléséhez, ezért ahogy lehetőségük engedi, kevés földet használnak, és azt sem osztották fel nyomásra (calcatura), inkább a dunai hajózás révbére, mint a földművelés miatt választották maguknak ezt a helyet”.1 A leírásból kiderül, hogy az idézett falu valószínűleg a legjobban termő földet választotta ki szántóföldi művelésre, itt nem különítette el a tavaszi és az őszi vetőterületet, hanem az egészet osztatlanul a föld kimerüléséig használta. Ugyanez a felmérés Magyarbólynál azt jegyzi meg, hogy „a lakosok növekedésével osztották a földet két nyomásra (calcatura)”.2