Egészen pontosan nehéz meghatározni, hogy a kérdéses két uradalom mikor tért rá a majorsági gazdálkodásra. A forrásokban több tény utal arra, hogy ez a XVIII. század közepén már elkezdődhetett mindkét helyen. A földesúri magángazdaság fejlesztését segítette a bellyei és a dárdai uradalom kedvező fekvése, ugyanis sok jóminőségű termőföldjük volt, a Dráva és a Duna vízi útjain be tudtak kapcsolódni a mezőgazdasági termékek konjunktúrája miatt felélénkülő kereskedelembe. Ezt bizonyítja, hogy a XVIII. század közepétől a pénzjáradék mellett egyre nagyobb szerepet kapott a birtokgazdálkodásban a paraszt szállítás jellegű ingyenmunkája, még a zsellérfalvak csökkentett szolgáltatásai is tartalmaztak rövidfuvar kötelezettséget.1

Regisztráljon a tovább olvasáshoz …