A majorsági gazdálkodás kiépítése a jobbágyok számára mindkét uradalomban ellentmondásos helyzetet teremtett. Az uradalmi gazdaság érdekében elvégzett árvízvédelmi intézkedések, mocsárlecsapolások megváltoztatták a táj arculatát, és mint Vörösmart legelő-elkülönözési perénél is látható, a jobbágyok ezek során elestek az ártéri gazdálkodás hasznától anélkül, hogy az árvízvédelem előnyeit élvezni tudták volna. Ebben a helyzetben arra kényszerültek, hogy változtassanak eddigi gazdálkodási módszerükön, intenzívebb formákat alkalmazzanak, amit megnehezített az a körülmény, hogy az uradalmak, főleg a bellyei, a jobb szántókat, a réteket és legelőket kisajátították maguknak.

Regisztráljon a tovább olvasáshoz …