I. Adathalászat bankok nevében
I. 1.) A csalók módszere
Az adathalászat egyik kedvelt módja, hogy bankok, pénzintézetek nevében sms-t vagy e-mailt küldenek a gyanútlan ügyfélnek, és különböző módszerekkel adatai megadására késztetik. Ha nem vagyunk óvatosak, és rákattintunk a csalók internetes felületére, megadjuk a kért banki információt, akkor elindul a csalók gépezete, és akadálytalanul hozzáférnek számlánkhoz.
Előfordulhatnak a telefonos csalások is (vishing): A csalók banki alkalmazottnak adják ki magukat, és sürgetik az adatmegadást vagy készpénzátadást.
Lássunk egy példát: Cégünknek küldtek az MBH Bank nevében (egyébként sajnos gyakran küldenek hamis üzeneteket e pénzintézet nevében) egy képüzenetet, melyet kettőbe vágva közlünk.
A vicc az egészben, hogy még hihetőbb (?) legyen a dolog, vagy még jobban összezavarja a címzettet, a 2. képen alul, halványszürke színben olvashatunk egy szöveget, ami tulajdonképpen megfelel a valóságnak, azaz: "Az MBH Bank soha nem kéri ügyfeleitől e-mailben vagy SMS-ben a teljes bankkártyaadatokat, PIN-kódot vagy online banki jelszavakat. Kérjük legyen óvatos!"
I. 2.) Mitől gyanús:
a.) A bank neve mellett egy, a bankra egyáltalán nem utaló feladó-link (fent, piros nyíllal jelölve)
b.) Ha rákattintanánk a "Hitelesítés megkezdése" fülre, akkor egy gyanús weboldalra kerülnénk, ugyancsak semmi köze a bankhoz. Ezt a linket pirossal ráírtuk a képre egy rámutató nyíllal.
c.) Amit a csalók is közöltek a szürke szövegben, és amit értőn kell olvasni, tehát a bank soha nem küld közvetlen belépési linket e-mailben, és nem kéri jelszavak megadását.
I. 3.) Mit tegyünk?
Ne kattintsunk ilyen e-mailben, SMS-ben megadott linkekre, megnyitni sem érdemes az ilyen üzeneteket, hanem jelöljük meg spam-ként, és töröljük. A telefonbeszélgetést pedig szakítsuk meg, ne adjuk meg az adatokat.
Ha véletlenül mégis bedőltünk a csalóknak, és megadtuk az adatainkat, és később rájöttünk a tévedésre, akkor mielőbb hívjuk föl a bankot, és kérjük meg, hogy intézkedjenek. Gyanú esetén pedig a