Nyomtatás
Provincia
Kategória: Kiss Magdolna újkori tanulmányok
Találatok: 124

Szerző: Kiss Magdolna

 

Pélmonostor (Beli Manastir) a 17-18. század végéig a Bellyei uradalomban[1]

 

A község fekvése

Pélmonostor, a mai nevén: Beli Manastir Baranya megye az egykori Jugoszláviához tartozó részén a Duna-Dráva szögén a Báni hegység észak-nyugati lejtőjénél fekszik. Ez a hegység a római időben a hagyomány szerint „Mons aureus” néven volt ismert jóminőségű bora miatt.[2] Fejlődése és alakja révén Baranya megye egyik érdekes mikromorfológiai körzete. Területén vertikálisan és horizontálisan is változatos geológiai jelenségek zajlottak le, amelynek eredményeképpen megtalálható a hegységen a tiszta, az agyagos és a homokos lösz, illetve a bazalt és az andezit. Uralkodó kőzetei a homokkövek, valamint az előbb említett bazalt és andezit, de a mészkő, amely a hegység egyes részein eléri a 200-500 méteres vastagságot, szintén jelentős. A miocén kori bazalt, andezit fontos szerepet játszott a hegység kőzettani összetételében és geomorfológiájának kialakításában.

továbbPélmonostor (Beli Manastir) a 17-18. század végéig a Bellyei uradalomban