Szabad könyv

3. Kiss Magdolna: Előszó

Előszó

Kiss Magdolna

fleuron.png

 

Az egyiket ez, a másikat amaz ok csalta máshová otthonából: de az az egy minden bizonnyal nyilvánvaló, hogy semmi sem marad veszteg ott, ahol született. Az emberiség szakadatlanul szerterajzik; ezen a roppant világon minden nap hoz valami változást: új városokat alapítanak, új nemzetek tűnnek fel a régiek helyett, amelyek kipusztultak vagy beleolvadtak a győztesekbe.”

Seneca: Helvia vigasztalása

 

 

Előszó az online kiadáshoz

 

Midőn e nép vadászai szokásuk szerint a Meotis beljebb levő partján zsákmány után kutattak, váratlanul megjelent előttük egy szarvasünő, amely bement a mocsárba, és hol előrefutva, hol megállva mutatta nekik az utat. A szarvast követve a vadászok gyalog átkeltek a Meotis mocsarán, amelyet a tengerhez hasonlóan átjárhatatlannak véltek. Majd a szkíta föld is feltűnt a jövevények előtt, a szarvas pedig eltűnt.” (Iordanes Get. 123–124.)

Ismerős sorok ezek, még azoknak is, akik most találkoznak először Iordanes nevével. Mindenki olvasta ezeket a szebbnél szebb történeteket a csodaszarvasról, Attila kardjáról; a „hármas-koporsóba” zárt hun király sírjáról a Tisza folyóban?, melyek az iskoláskor első olvasmányai között szerepelnek. Ezek a mesés elemekkel átszőtt elbeszélések nem teljesen Iordanestől származnak, de az ő átiratában őrződtek meg, és jutottak be a magyar mondavilágba a középkori krónikaírók átköltésében, mint például Kézai Simon (13. sz.), Kálti Márk (14. sz.), Thuróczy János

(15. sz.) közvetítésével, vagy a reformkorban, a nemzeti öntudatra ébredés idején, illetve Ipolyi Arnold (1854) a magyar monda atyja nyomán.

Iordanes azonban gót származású történetíró volt és latin nyelven megírt Geticájában, teljes címén: De origine actibusque Getarum, elsősorban a gótok és azon belül is a királyi Amal család történetével foglalkozott. A hunok csak, mint a gótok ellenfelei kerültek be az események forgatagába. A gótok és a velük kapcsolatba került népek történetét Iordanes több évszázadot felölelően a mitikus kezdetektől, számításai szerint Kr. e. 1490-től, egészen a saját koráig, a 6. század közepéig mutatja be. Nemcsak időben hanem térben is rendkívül tágterületet fog át: Skandináviától Észak-Afrikáig, az Ural vidékétől Britanniáig, Mezopotámiától Hispániáig. A Getica nem elhanyagolható forrása továbbá a magyarországi ókorkutatásnak. A Római Birodalom egészére kiható jelentős események, népmozgások kiindulópontja a 3–6. században a Kárpát-medence, amely egyúttal hazája, sőt szülőföldje is a korszak egyes kiemelkedő, az események formálásában döntő szerepet játszó személyiségeinek, akikről szintén, vagy csak Iordanesnél olvashatunk.

Ugyancsak Iordanes Geticájának köszönhetjük, hogy egyáltalán – jóllehet hiányos – ismereteink lehetnek számos olyan műről, amelyekről utalások ugyan vannak, de a forrás maga nem maradt ránk. Ezek között talán a legfontosabb Cassiodorusnak az 533-ig terjedő Historia Gothoruma, vagy Priszkosz rétor hunokról szóló művének elveszett részei.

Minden fontossága ellenére a Getica utolsó magyar nyelvű kiadása 1904-ben Bokor János fordításában jelent meg. A 20. század eleje óta azonban számos új ismerettel és régészeti eredménnyel bővült az ókorkutatás, ami szükségessé tette új fordítás és magyarázat elkészítését. A Pécsi Tudományegyetem Ókortörténeti és Régészeti Tanszékének hallgatói munkaközössége vállalkozott erre vezetésemmel. A vállalkozás keretében két közlemény már megjelent Kiss Magdolna és Lengvári István szerkesztésében (1994, 1996). A kiadási előmunkálatokban hallgatóim közül hárman vettek részt, elsősorban Lengvári István, Horváth Szilvia és Fazekas Ferenc. Fordításunkhoz Theodor Mommsen 1882-es berlini kritikai szövegkiadását használtuk fel. Főcímnek meghagyuk a Th. Mommsen nyomán elterjedt Getica kifejezést, amely eredetileg Dio Chrysostomos ugyancsak a gótokról írt könyvének a címe volt. (Get. 58.)

Anyagi okokból a tervezett bilingvis kiadás helyett a hagyományos kiadásnál meg kellett elégednünk a magyar fordítás közlésével, így elsősorban a latinul nem tudók számára kívántunk – ahol a szerző maga is engedi – élvezetes olvasmányt nyújtani. Iordanes stílusa Heather (1991. 42.) szerint „irodalmiatlan” és meglehetősen „katonai adminisztratív-ízű”, ezért a szöveg néhol nehézkes, melyet a fordításban érzékeltetni kívántunk. Ez azonban egyoldalú megállapítás. A Getica egésze érzelmektől fűtött, ezáltal minden nehézkessége ellenére magával ragadó. Iordanes szereti a képszerű megfogalmazást, szívesen alkalmazza a közmondásokat, a szójátékokat, és a legváratlanabb helyeken előtűnik a humora. Sajnos mindezt az írói gazdagságot nem lehet teljesen a magyar nyelven visszaadni, de megpróbáltuk.

A fordításhoz kapcsolódó bőséges jegyzetanyag, a mű 300-nál több szereplőjének rövid életrajza a Névmutatóban, térképek, Földrajzi névmutató, családfák, tanulmány Iordanes életéről további információt nyújtanak az említett időszakhoz és ezzel főleg az egyetemi oktatásban hiánypótló szerepet kívánnak betölteni. Minthogy a forrásközlést elsősorban a gót szerző által részletesebben tárgyalt késő római időszak ismereteinek elmélyítéséhez szántuk, általában tartózkodtunk a szöveggel kapcsolatban felmerülő végnélküli filológiai vitáktól. Akik e témában még jobban el akarnak mélyedni, azoknak mindenképpen ajánlom az Irodalom-és Forrásjegyzékben található további szakirodalmat.

Néhány szót a kötetben előforduló személynevek írásáról. A nevek a különféle forrásokban eltérő változatban fordulnak elő. Iordanes sem egységes írásukban, sőt nem ritkán rontott formában veszi át ezeket. Meg kell jegyezni, hogy főleg a germán szavaknál egyetlen, helyes írásformáról nem lehet beszélni. Így minden személynevet meghagytam a Iordanes által használt alakban, csak a magyarázatoknál hivatkoztam a név ismertebb, megszokottabb változatára. A földrajzi és a népneveknél szintén a iordanesi írásmódot vettem át, kivéve azokat, amelyek a magyar nyelvben már meghonosodtak, illetve szélesebb körben elterjedtek, mint pl. gótok, hunok, gepidák.

A könyv hagyományos formában 2002 óta négy kiadást élt meg: 2002-ben kétszer kiadtuk. A „Gótok történetének“ ez a két, bár kis példányszámú kiadása meglepő gyorsan elfogyott, ezért szükségessé vált, hogy a művet újra megjelentessük. Az újabb Getica nagyobb példányban, új formátumban, javított és bővített változatban a L’ Harmattan Kiadó gondozásában jelent meg.

Néhány apróbb helyesbítésen kívül, lényeges változtatásokat nem végeztünk a korábbiakon, viszont a jegyzetapparátust, az irodalom-és a forrásjegyzéket aktualizáltuk, valamint egy, a nyugati gót Alarichról szóló munkával egészítettük ki. Alarich ugyanis fontos szerepet játszik a késő antikvitás eseményeinek alakításában, jelleme, tevékenysége ellentmondásos, ezért rendkívül izgalmas. Iordanes a Getica 146–158-ig terjedő szakaszaiban foglalkozik alakjával, ám ezeket a helyeket igen zavarosan, időrendi pontatlansággal, anakronisztikusan és több tévedéssel fogalmazta meg. Ugyanakkor az itt megrajzolt kép mindezidáig erősen befolyásolta a kutatást a gót király személyiségének vizsgálatában, tevékenysége indítórugóinak keresésekor, a Római Birodalom történetében játszott szerepének elemzésénél. Fontosnak éreztem tehát, hogy rövid tanulmányban vázoljam az Alarichra és a vezetése alatt álló gótokra vonatkozó lényeges kérdéseket és annak a kornak, amelyben éltek, az erőviszonyait.

A nem lanyhuló érdklődésre való tekintettel úgy döntöttünk, hogy a Getica-t bizonyos változtatással szabadon hozzáférhetően online tartalomszolgáltatás formájában közzétesszük a GeniaNet Kiadó most kiépülő virtuális olvasótermében. Köszönhetően a Nemzeti Kulturális Alap támogatásának 2016-ban ez lehetővé vált. Az online kiadás előnye, hogy az olvasónak lehetősége nyílik – az egyszerű regisztrálást követően – a teljes elektronikus tartalmakban többféle módon keresni; így a teljes és a csonka szavas, illetve az összetett keresés elvégzésére is!

Végül itt köszönöm meg (egykori) hallgatóim segítségét, akik éveken át tartó szemináriumsorozaton küszködtek a szövegek magyar nyelvre történő átültetésével: Ágfalvi Boglárka, Balogh András, Bertók Gábor, Bottka Dezső, BruhácsKinga, Farkas Róbert, Fazekas Ferenc, Fellner Máté, Gálos László, Hajdú Ádám, Halász Róbert, Hegyi Balázs, Horváth Szilvia, Kafka Károly, Katreiner Ferenc, Kiss Gergely, Kiss Péter, Kiss Tünde, Kovaliczky Gergely, Kósa Zsolt, Lengvári István, Lóki Andrea, Lukácsi Eszter, Merczi Mónika, Mihályi Gábor, MolnárNorbert, Mrakovics Szilvia, Nagy Dóra, Ódor Zoltán, Rutsch Nóra, SárközyMiklós, Strausz László, Szabó Ádám, Szabó Bálint, Szabó Gyöngyi, Tahi Judit, Tarr Melinda, Tóth Anikó, Tóth Zsolt, Varga Zoltán, Vámos Péter, Vitári Zsolt, Vörös Andrea.

Köszönet Gyenes Ádámnak a L’ Harmattan Kiadó ügyvezető igazgatójának a kiadói tevékenységéért a Getica 2004-es és 2005-ös újabb kiadásánál és a mű nyomdai kivitelezésénél nyújtott gondos munkájáért.

Hálás szívvel emlékezem a 2006-ban váratlanul elhunyt Dr. Tóth Istvánra, e kötet szakmai lektorára, aki értékes tanácsaival segítette egykori munkánkat.

Végül de nem utolsó sorban köszönettel tartozom Dr. Matthias H. Rauertnek a könyv digitalizálásáért.

 

Pécs, 2016. Kiss Magdolna